Rendszeres olvasók

2011. április 6., szerda

Epilógus

Kiléptem a házból és a szemem elé tárult az erdő, a mezők, a hegyek és maga a természet látványa.Imádok itt élni...A ranch-unk Virginiában van, a hegyek között.Lelkileg és fizikailag beteg és elhanyagolt lovakat gyógyítunk.Imádom ezt csinálni.Ahogy a szüleim és az embereink is.
Az anyám, Sarah Sparks drent harminchét éves és lovakkal nőtt fel Coloradóban.Az apám, Thomas Drent itt nőtt fel, Virginiában, a ranchunkon.Ő is lovakkal élte a mindennapjait.Mint én...Amióta az eszemet tudom lovakkal kelek és fekszem.De mégsem olyan szépek a minden napjaink...
A nővérem, Jessica egy éve halt meg egy autóbalesetben.Nagyon közel álltunk egymáshoz, alig két év volt közöttünk.Ő volt az egyik legjobb barátom is egyben.
Emlékszem a szavaira, amiket a lovak gyógyításáról mondott: "Az által, hogy beteg lovakat gyógyítunk, mi magunk is gyógyulunk.A lelkünk megnyugszik, mikor az elégedetten, boldogan nyargalászó lovakat nézzük a legelőn és tudjuk, hogy egy jó dolgot cselekedtünk.Szebbé tettünk egy életet...".
Könnyek szöknek a szemembe még most is, mikor rá gondolok...Amikor Ő elment akkor fogadtam meg, hogy előttem nem lesz lehetetlen és profi gyógyító leszek...Egy suttogó...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése