Az eredmény 4-3 lett a mi javunkra.A srácok nagy örömmel mentek le a pályáról és mi is a lányokkal, hogy a folyosón megvárjuk Brian-t és a többi srácot...
Viszont hamarabb találkoztunk Brian-nel, mint gondoltam.Ő még nem ment be az öltözőbe, mikor mi leértünk.
-Én mondtam, hogy leveritek Őket!-Mosolyogtam rá.
-De csak azért, mert Te itt voltál...-Mosolygott rám.-Mi még lezuhanyzunk meg haza dobjuk a cuccokat...Addig ti...Mi lenne ha a pizzásban találkoznánk?-Kérdezte.
-Oké, nekünk jó.-Bólintottam.-Akkor...Ott találkozunk.-Mondtam, majd a lányokkal elmentünk.
Elindultunk a főutcán, a pizzaház felé.Közben én előkerestem a mobilom, hogy hazaszóljak anyunak, hogy ma később megyek.
-Szia, Kicsim, mondd csak!-Vette fel.
-Szia, anyu!Csak szólok, hogy ma később megyek haza.Meghívtak a srácok a pizzásba biliárdozni...-Mondtam.
-Oké, megleszünk nélküled.-Hallottam, hogy elmosolyodik...-Érezzétek jól magatokat!
-Oké, meglesz!Szia!-Mondtam, majd ő is elbúcsúzott és bontottuk a vonalat.
-Nekem is kéne egy olyan anyuka mint neked...-Sóhajtott fel Dessy.-Az enyém mindig nyaggat...Tanulj már, pakolj el, hozd ide, vidd el az öcsédet, stb...-Morogta.
-Talán azért nyaggat a tanulással, mert bukásra állsz három tantárgyból...Nem?-Kuncogott Sandra.
-Jól van na!-Morgolódott, Dess, majd beléptünk a pizzásba és leültünk a hátsó asztalhoz, a biliárd mellé.
-Sziasztok!Mit hozhatok?-Kérdezte a pincérlány.
-Heló, három kóla lesz.-Mosolyogtam rá.Na igen, már előre megbeszéltük a rendelést a csajokkal...
-Oké.-Bólintott.-Más valamit?
-Majd később...-Mosolyodott el Sandra.
-Rendben, máris hozom.-Mondta a lány, majd elment...
-Szóval...Te és Brian?-Hajolt előrébb Dess.-Mi van köztetek?Bejön?
-Ahj, Destiny...-Sóhajtottam.-Már mondtam, hogy Brian nagyon helyes srác és kedves.De...Tartok is Tőle.Nem akarom, hogy...Érted...
-Igen.Nem akarod, hogy átvágjon.-Bólintott Destiny.Én s bólintottam.
-De mint mondtam, Ő nem olyan.Bri rendes srác...-Mondta Sandra, majd meghozták a kólákat.Fizettünk is.
Miután a lány elment ismét dumálni kezdtünk.
-Plusz...Nem is ugranék bele csak úgy egy kapcsolatba.Gondoljatok csak bele...Eddig Brian nem is beszélt velem.Épphogy köszönt.-Ráztam meg a fejem.-És most hirtelen...
-Kinyílt a szeme...-Vont vállat Sandra.-Rájött, hogy Te is itt vagy.
-Ja...És...Ha ránk hallgatsz nem szalasztod el a lehetőséget.-Bólogatott Dessy.-Gondolj bele...Te lennél a leghíresebb csaj a suliban, mint Misis Frederic.Hát nem lenne buli?!-Kuncogott.
-Még jó, hogy már az esküvőnket tervezitek...-Ráztam meg a fejem mosolyogva.
Ekkor nyílt a bejárat és a fiúk jöttek be...Brian azonnal észrevett minket és felénk közeledtek.
-Nyugi...Eszméletlenül jól nézel ki és már úgyis elcsavartad a fejér!-Suttogta oda nekem Dessy.
Mosolyogva jött oda Brian és még négy fiú...
-Sziasztok!-Köszöntek.
-Hali...-Köszönt halkan Sandra.
-Heló!-Köszönt kacéran mosolyogva-tudjátok, olyan Dessy-s módon-Destiny.-Szép volt a meccs...
-Aha, ügyesek voltatok...-Bólintottam elpirulva, majd beljebb ültünk, hogy a srácok is le tudjanak ülni.Brian persze mellém ült, amitől totál elpirultam...Ó, jaj!
***
A délután további része nagyon jól telt.Kiderült, hogy Brian olyan jó biliárdban, mint fociban.
-Nekem lassan indulni kéne...sok dolgom van még.-Mondtam halkan.
-Haza viszlek.-Állt fel Brian is.-Kocsival vagyok.
-Öhm...Oké, köszi.-Bólintottam, majd elköszöntünk és elindultunk kifelé.
Egy fekete Dodge Viper-je volt, ami gyönyörű, gyors és kényelmes is egyben...Azt hiszem beleszerettem a kocsijába...
-Hú...Király kocsid van...-Mosolyogtam rá.
-Köszi.-Biccentett, majd kinyitotta nekem az ajtót, aztán ő is beült és indultunk hozzánk...
-Szóval...Tök jól éreztem magam...Veled...-Mosolyogtam rá.-Jó volt ez a délután...
-Én is jól éreztem magam...Örültem, hogy itt voltál...-Mosolygott rám vissza.
-És...Pénteken ráérsz?-Kérdezte.
-Mire?Vagyis...Igen...-Hebegtem.
-Pontosabban péntek este...-Mondta.-Elmehetnénk valahova...
-Öhm...Ez...Ez egy...Randi meghívás?-Kérdeztem halkan.
-Öhm...Ja, olyasmi.-Bólintott.-Szóval...Lenne kedved?
-Hova?-Vontam vállat.
-Mozi, aztán vacsora, vagy valami ilyesmi...-Mondta.
-Oké, benne vagyok.-Bólintottam.
-Király...Akkor...Érted megyek úgy...Hétre?-Pillantott rám.
-Oké, az jó lesz.-Bólogattam, majd befordult a bekötőúton, ami a ranch-re vezetett.
Majd megpillantottuk a házat és az istállót.
-Még nem is láttam a rach-otokat...-Pillantott körbe.Az út mentén mind két oldalt legelők és mezők voltak.Mögöttük pedig erdő.-Tök szép...
-Köszi...-Mosolyodtam el, majd körbe néztem.
Brian leparkolt a házunk előtt, kiszállt és kinyitotta nekem is az ajtót...Kisegített.
Milyen lovagias!
-Hát...Köszi, hogy haza hoztál...-Mosolyogtam rá.-És...A pénteket meg majd...Megbeszéljük.-Vontam vállat.
-Oké és...Igazán nincs mit.-Támaszkodott a kocsinak.
-Hát...Akkor...Szia...-Motyogtam.Majd odaléptem hozzá, megöleltem és egy puszit nyomtam az arcára.
-Szia...-Intett, majd beszállt és elhajtott.
Én meg ott álltam és bámultam, amint elmegy...Majd egy sóhaj kíséretében mosolyogva megráztam a fejem és indultam a ház felé...
-Szia...-Intett Bobby.-Hát ez meg?-Kérdezte mosolyogva.-Ki volt ez a srác?Csak nem a barátod?
-Hát...Olyasmi.-Vontam vállat.A rózsaszín köd ott úszkált körülöttem és csőlátásom lett...-Randira hívott pénteken és...-Vállat vontam.
-Na...Gratulálok!-Mosolygott rám.-Anyád bent van a házban, apád pedig az istállóban...-Mondta.
-Oké...Na...Bemegyek, ledobom a cuccom, átöltözök, aztán ellátom Gvertical-t meg a többieket.-Kezdtem el hátrálni.
-Már megvolt.-Mosolygott Bob.-Már csak Gvertical edzése maradt...De...Mivel nap közben volt vagy negyven fok nem akartuk kivinni még.
-Akkor azt elintézem.-Mondtam.-Na...Mindjárt jövök.-Mondtam, majd besiettem a házba, hogy beszélni tudjak anyuval...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése