Rendszeres olvasók

2011. április 8., péntek

2.Fejezet: A fiúk és én

Hétfőn reggel hatkor keltem, hogy elkészüljek és suliba mennyek.
Lezuhanyoztam, fogat mostam, fésülködtem és sminkeltem.Aztán persze mentem öltözni.Egy barackvirág színű atlétát, rövidnadrágot és fekete balerinacipőt vettem fel.Hozzá egy nyaklánc, parfüm és kész is voltam ( http://www.polyvore.com/cgi/set?id=30170048 ).Mivel már nem tanultunk a suliban, csak egy kisebb fekete válltáskát szoktam vinni, amibe enni-, innivalót tettem.
És mentem is ki az iskolabusz elé...
***
-Kelly!-Mosolygott rám a barátnőm, Destiny.
-Dessy!Szia!-Mosolyogtam rá vissza, majd egymás mellett elindultunk az udvaron a suli felé.-Mi újság?
-Semmi...Ma délután jössz a meccsre?-Kérdezte.-Tudod...A focimeccsre...
-Nem tudom...Te mész?-Vontam vállat.
-Naná!A cuki srácokért...-Kuncogott.Na igen, ő ilyen...Imád pasizni.-Na...Gyere már!Bepasizol Te is...-Lökött meg kedvesen.
-Oké...-Vontam vállat.-Rögtön órák után lesz, ugye?-Kérdeztem, mire bólintott.
-Én törivel végzek.Te?-Kérdezte belépve a suliba.
-Biosz.-Húztam el a számat.-Az aulában találkozunk, oké?
-Oké.Na szia...-Intett, majd elmentünk a termünkbe és az órák megkezdődtek...
***
Végigültem négy órát, aztán Destiny-vel és Sandra-val mentünk az ebédlő felé.Vettünk egy tálcát, rápakoltunk egy-egy szendvicset, almát és ásványvizet.Aztán leültünk az asztalunkhoz...
Alighogy beszélgetni kezdtünk nagy ricsaj lett és berontott az ebédlőbe az elit csapat...A focisták...
Élükön persze Brian Frederic-kel, a kapitánnyal...Aki, igen, bevallom egy nagyon helyes srác.De úgysem állna szóba egy magamfajta középosztályú csajjal...
-Ah...-Nyögött fel Sandra.-Brian Frederic...A suli leghelyesebb sráca...-Bökött oldalba.-És Téged néz, Kelly!
-Jaj Sandra...Dehogy...-Fordultam vissza előre, majd ittam a vizemből.
-Dehogynem...És erre is jönnek...Hú...Jó a hajam?!-Igazította meg magát színpadiasan barátnőm.
-Sandra!-Böktem oldalba kuncogva, de jókedvem helyét a meglepettség vette át, mikor valaki a nevemen szólított...
-Kelly...-Azonnal az ismeretlen felé fordultam és maga Brian állt ott előttem.-Szia...-Mosolyodott el.
-Öhm...Heló, Brian...-Köszöntem halkan.-Mondd...
-Szóval...Ott leszel a meccsen délután?-Kérdezte, mire bólintottam.-Szuper...Utána ráérsz?Vagyis...Ráértek?-Pillantott a barátnőimre is.-Megyünk a pizzásba biliárdozni...Eljöhetnétek...
-Ott leszünk!-Válaszolt helyettem Destiny.
-Oké...Akkor...A meccsen találkozunk.-Mosolygott rám még utoljára, majd elment...
-Te jó ég...-Fordultam vissza a lányokhoz.-Én álmodtam, vagy Brian Frederic most tényleg elhívott magukkal minket?!-Kérdeztem halkan.
-Nem...Azt hiszem nem álmodtál, Kelly.Vagy ha álmodtál...Akkor ugyanazt álmodtuk.-Állapította meg Dessy.
-Na jó...Nekem mennem kell órára.-Álltam fel.-Akkor óra után az aulában találkozunk csajok, oké?-Kérdeztem, mire bólintottak.-Na hali...-Intettem, majd mentem bioszra...
***
Az aula felé tartottam és még mindig azon gondolkoztam, hogy Brian vajon tényleg meghívott?!És igen...Tényleg...
-Na végre!-Lökte el magát a faltól Dessy, mikor megpillantott, majd Sandra-val és vele elmentünk a pálya felé...
-Kíváncsi vagyok, hogy nyerünk-e...-Mondta Sandra.-Állítólag a State Forbes suli nagyon erős foci terén...
-Bízzunk a srácokban.-Mosolyodtam el, majd elindultunk a nézőtér felé vezető folyosón, ami az öltözők előtt vezettek el...
-Kelly...Hé...-Jelent meg Brian.-Dumálhatnánk...Négyszemközt?-Kérdezte.
-Kelly...Mi foglalunk helyet.-Motyogta Dessy mosolyogva, majd Sandra-val elhúztak.
-Hát...Mondd csak...-Mosolyodtam el félénken.
-Csak...Annyi, hogy örülök, hogy eljöttél.Sokat jelent...-Mondta mosolyogva.
-Azt hiszem...A szurkolód vagyok.-Kuncogtam.-Hajrá...
-Meglesz...-Kacsintott rám.-Most, hogy itt vagy ez erőt ad és leverem őket...-Nevetett fel.
-De azért csak okosan...Nem kéne, hogy kiállítsanak...-Támaszkodtam a falnak.
-Majd igyekszem visszafogni magam.-Lépett mellém.Ő is a falnak dőlt.
-Nem kéne menned bemelegíteni?-Kérdeztem rá pillantva.
-Kibírnak néhány percet nélkülem.-Vont vállat.-Akkor...Meccs után jöttök velünk a pizzásba?-Kérdezte inkább.
-Megígértük, nem?!Naná, hogy megyünk.-Löktem el magam a faltól.-Na...De én megyek, megkeresem a lányokat.
-Oké...Majd figyellek...-Mosolygott rám.
-Sok sikert...-Léptem oda hozzá és egy puszit nyomtam az arcára.Aztán megfordultam és mentem a nézőtérre.
Megtaláltam a lányokat és beültem középre, kettőjük közé.
-Na?!-Kérdezte egyből Sandra.
-Mi volt?!-Érdeklődött Destiny is.
-Semmi extra...-Vontam vállat.-Csak...Dumálgattunk.-Mosolyodtam el.
Aztán a csapatok felvonultak a pályára, a meccs pedig megkezdődött...
-Szóval...A fiúk és Te mi?!-Bökött oldalba Dessy.-Brian helyes srác.És akar is tőled valamit.-Mondta.
-De mit?!Azt, hogy az ágyába ugorjak...-Ráztam meg a fejem.
-Nem...Ő nem olyan.-Csatlakozott Sandra.-Az egyik barátnőm pasija volt.És tényleg nem...Szóval érted...Ő nem olyan srác.Jó fej és nem csak AZT akarja.
-Oké, oké...Ne védd!-Emeltem fel a kezemet.-Én is kedvelem...És...Eszméletlenül helyes.-Azt hiszem elpirultam, mert a két barátnőm összemosolygott.
-Neked bejön.-Mondta Sandra.Aprót bólintottam.-A felesége akarsz lenni és három kicsi gyereket akarsz tőle!
-Hármat?!Miért pont hármat?!-Harsantam fel.
-Nem tudom...Ez jött...-Vont vállat.-Na...Majd ma kiderül.-Mosolygott rám.
-Az biztos.-Bólintott Dessy, majd Sandra-val összenéztek...Tudtam, hogy Ők tudnak valamit, amit Én nem.
-Ti tudtok valamit!-Pillantottam rájuk.-Na!Gyerünk, ki vele!
-Mi?!Hogy mi?!Dehogy is!-Intett le Dessy.-Képzelődsz...
Vissza akartam vágni, amikor a szurkolótér felharsant és egy emberként üvöltötte, hogy "GÓÓÓÓL!!!".
És ki más rúgta volna, ha nem a híres és eszméletlenül helyes Brian Frederic...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése