Bevezető

Az istállóban tevékenykedve alig bírtam elviselni a hőséget.A lovaknak is melegük volt.
-Bobby...-Szóltam oda a fő lovászunknak, aki odalépett mellém.
-Mondd hercegnő...-Mosolygott rám.
-Mi lenne ha kivinnénk a lovakat a futtatóba?A slaggal locsolhatnánk őket...Nagyon melegük van.-Vetettem fel, mire bólintott.
-Kiviszem Cindrella-t.-Húzta el a szürke kanca bokszajtaját, majd a lovat kivezette, aki után ment a gyönyörű, fekete csikója, Sparkle is.
Én is beléptem Shadow bokszába, aki egy koromfekete, gyönyörű Angol Telivér mén.
Azért hozták el hozzánk, mivel versenyló volt, akit annyira hajtottak, hogy majdnem belepusztult.A nővérem, Jessica lova volt...De csak volt...
Nagyon kötődtek egymáshoz és remekül kijöttek.Jess sokáig lovagolta őt, de miután a nővérem elment...Shadow életkedve is eltűnt.
Egy halk sóhajjal felcsatoltam a vezető szárat és kivittem a mént a futtatóba...
Aztán a többi lovat is kivittük.Három lovásszal, Bobby, Vinny, Raul és persze velem együtt hozzá láttunk a fürdetéshez, amit a lovak elégedetten tűrtek...
Aztán átvittük Őket a legelőre, hogy futkározzanak.
Aztán vissza mentünk az udvarra...
Az istálló konyhájában készítettem magunknak is egy jó, kis hűsítő limonádét, amit mindenki elfogyasztott és akkor hallottuk meg, hogy egy autó közeledik...
Kimentünk és láttuk, amint egy fekete, Ford típusú terepjáró jön a házunk felé, maga után húzva egy lószállítót...
-Egy újabb ló...-Mosolyogtam Bobby-ra, majd odébb álltunk, hogy a kocsi leparkolhasson...
A kocsi megállt és egy köpcös, őszülő férfi igyekezett felénk, a homlokát törölgetve.
A lószállítóból félelmetes rúgások jöttek, amitől egy kicsit megrémültem.
-Jó erős ló lehet...-Állapítottam meg halkan, mire Bobby bólintott.
-Jó napot...Az intézmény vezetőjével szeretnék beszélni...-Lihegte a férfi.-Trevor Mchall vagyok...
-Jó napot Uram...A szüleim vezetik a farmot, de Ők házon kívül vannak...Miben segíthetünk?!-Kérdeztem kedvesen.
-A lányom, Yvette lovát szeretném maguknak adni...Teljesen kezelhetetlen és vad az az állat...A lányomat is megsebesítette...Ingyen a maguké, csak vigyék!-Hadarta kétségbeesetten.
-Oh...-Bólintottam.-Bobby...A papírokat...-Fordultam a lovász felé, aki bólintott, majd a férfival elmentek az istálló irodája felé...-Srácok...Addig mi szedjük le a pacit.-Mondtam és leengedtük a rámpát.
-Biztos, hogy Te mész fel hozzá, Kelly?!-Kérdezte óvatosan Raul.Féltett engem, de semmi oka nem volt rá.
-Igen...Elintézem...-Bólintottam mosolyogva, majd óvatosan az oldalajtóhoz léptem és kinyitottam...
Egy pej mén állt bent, a falakat rugdosva, meg-megugorva.A füleit hátra lapította, az első lábaival kapart, a hátsókkal meg nagyokat dobbantott.
-Hé...Szépfiú...-Szólaltam meg halkan és kedvesen.-Ne félj Tőlem, oké?Nem akarlak bántani...-Mondogattam, miközben egyre közelebb léptem hozzá.-Csak...Segíteni szeretnék...Ugye megengeded?-Oldoztam ki óvatosan a kötelet.A ló minden mozdulatomat figyelte.Óvatosan kioldoztam, megfordítottam és elindultam vele lefelé.Eközben mindvégig beszéltem hozzá...
Kiértünk a napfényre és teljes pompájában láthattam az állatot...Egy gyönyörű, jól fejlett, egészséges Arab Telivér volt.Látszott rajta, hogy nagyon feszült, de nem volt veszélyes, vagy agresszív.Nem próbált meg bántani...
-Maga...-Szólalt meg Mr.McHall.-Hogy tudta levezetni ilyen könnyen?!-Lépett felém egyet, mire a ló megugrott.A férfi egyből hátrált...
-Csak szépen kell vele beszélni...Megérti, hogy nem akarjuk bántani.Kedvesnek kell lenni vele...-Mondtam, miközben óvatosan megpaskoltam a ló nyakát.-Hogy hívják?Meséljen Róla...
-A neve Gvertical.Egy hat éves Arab mén.Díjugrató ló lett volna, de, mint mondtam rendkívül agresszív és ellenséges.Nem akart engedelmeskedni, így...-Vállat vont.
-Ugye nem alkalmaztak fizikai, vagy lelki erőszakot?!-Kérdeztem rémülten.A férfi ismét vállat vont.-Ugye nem?!
-Muszáj volt...-Bólintott.-Teljesen kezelhetetlen ez a dög...Lehet, hogy jobb lett volna, ha a vágóhídra viszem...
-A papírokat elintézték?-Kérdeztem Bobby-tól, mire Ő bólintott.-Remek...Mennyen, Uram...Gvertical mostantól a legjobb kezekben lesz...-Mondtam fojtott hangon.Rettentően dühös voltam a férfire, amiért bántott egy lovat...Egy teljesen védtelen és gyönyörű lovat.
-Remélem holnap reggel már a belőle készült lókolbászt ehetem...-Morogta a férfi, majd beugrott a kocsijába és elhajtott...
Visszafordultam Gvertical felé...
-Ne aggódj...Itt nem eshet semmi bajod...A legjobb kezekben leszel.Vigyázok Rád...-Suttogtam neki mosolyogva.Belebámultam a gyönyörű, csokoládé barna szemébe, amiből értelem és félelem is sugárzott...-Meggyógyítalak...Ígérem...